RSS

Výber jazyka

  • sk
  • en

Obsah

Kultúra

 

Príkladnú kultúrnu aktivitu vyvíja ženská spevácka skupina.

K jej aktivitám patrí predovšetkým nácvik a prednes miestnych ľudových piesní, osvojenie si ľudových tradícií podzborského regiónu a prezentovanie ľudového odevu obce.

 

Vďaka entuziazmu a veľkej aktivite Kultúrnej komisie OÚ v Štitároch, ako aj ženskej speváckej skupiny, plynie v obci pozoruhodný kultúrny život.

 

Ľudové tradície ožívajú na starostlivo pripravovaných výstavách.

 

Udalosti v našej obci

Dňa 29.júla 2011 sa uskutočnila slávnostná svätá omša v kostole svätého Emmeráma na Nitrianskom hrade, z príležitosti 916. výročia úmrtia Svätého Ladislava, ktorú celebroval pán biskup Dr. Márfi Gyula  z Veszprému  a Nitriansky vikár Zoltán Gyurcsó

 Na omši  boli prítomní aj ďalší významní cirkevní hodnostári , medzi nimi Dr.Herdics Juraj z D.Stredy ako aj  farári, medzi nimi pán farár Z  V.Ohája, pán farár zo Želiezoviec.

 

Úvod omše patril nástupu novodobých rytierov Rádu Sv. Ladislava  Maďarského Kráľovstva a za nimi rytiermi  Rádu  Svätého Juraja.

Aj naši poslanci /Ing.Cilling, Ing.Brath, Mgr.Soradová/  sa zúčastnili na tejto slávnostnej omši.

Na túto slávnosť boli pozvaní aj poslanci OZ z družobnej obce Csitár na čele s pánom starostom obce Komjáti Istvánom, ďalej  starostka obce Kleňany pani Ilona  Csakyová s manželom.

Po ukončení svätej omše sa uskutočnilo odovzdanie rôznych vyznamenaní, medzi inými aj odovzdanie ďakovných listín dvom vybratým obciam, obci Štitáre a obci Klasov.

 

Za našu obec ďakovnú listinu  prevzala osobne starostka obce Ing Zuzana Vinkovičová.

 

Pécsi L. Dániel  odovzdáva na fotografiách pochvalnú listinu starostke obce Štitáre Ing. Zuzane Vinkovičovej

 

Dr. Márfi Gyula biskup z Veszprému žehná veriacich s relikviami Svätého Ladislava.

 

Relikvie kostí Svätého Ladislava, Svätého Štefana , Svätej Alžbety a  Svätej Margity.

 

 Po ukončení  slávností  sa pokračovalo kladením venca v obci  Štitáre pri  pamätníku zberateľa ľudových piesní  z podzoborskej oblasti Zoltána  Kodálya.

Naša folklórna skupina si uctila všetkých hostí krásnymi piesňami a na záver ich vystúpenia  zaspievali najznámejšiu pieseň z regiónu „Štitársku hymnu“- A Csitári hegyek alatt.

 

Kladenia vencov a následného slávnostného posedenia sa zúčastnili  hostia z Viedne  na čele s Dr.Smukkom Andorom , biskup z  Veszprému Dr. Márfi Gyula , Nitriansky vikár  Zoltán Gyurcso ,najvyšší predstaviteľ Rádu rytierstva Sv.Ladislava  Dr. Nagy László , prior Rádu Svätého Juraja Dr.Tóthpál Tamás,  navrhovateľ erbov z Budapesti Pécsi L. Dániel  ,  profesorka  UKF v Nitre Okos Márton Józsa Monika, hlavný organizátor podujatia Maga Ferenc,  spoluorganizátorka podujatia Jókai Mária a ďalší predstavitelia  vyššie uvedených   rytierskych rádov.

 

V sále spoločenského domu v Štitároch  otvoril  navrhovateľ erbov v Maďarsku pán Pécsi L. Dániel výstavu svojich diel, ktorá  zostane prístupná pre verejnosť na dohodnutý čas čas.

 

Tento  prekrásny  deň plný dojmov zostane v srdci všetkých domácich ako aj  zahraničných  hostí určite  dlhý čas

 

Prevzaté z novín:

Ünnepelt a Csitári Menyecskekórus

A Zoboralja legismertebb – manapság hétszáz lelket számláló faluja – Csitár. Ez a település a Csitári hegyek alatt című népdala révén az összmagyarság emlékezetének is része.

Köszönhetően Kodály Zoltánnak és azoknak a helybélieknek, akik még ma is őrzik hagyományaikat, és az előttük járt nemzedékek példája nyomán, a Menyecskekórus tagjaiként dalra fakadnak. Kodály Zoltán, aki ifjan járt népdalokat gyűjteni a Felvidéken, negyvenkét évesen így ír: „…Útnak indult egy fiatal diák. Gyalog, hátizsákkal. Egy bot volt minden fegyvere. Elindult megkeresni azt, amit Pest zsivajában nem talált: a hazáját. Gyerekkora nyomait kereste…Az a diák én voltam. Abból a sok faluból, ahol megfordultam, egy-egy szál a szívemhez kötve. Minden vidék, amit bejártam, a részemmé vált. Az a sok szeretet, szívesség, melegség, amellyel itt is, ott is fogadtak, mint egy nagy máglya melegít körül. Ezt megszolgálni életcélnak is elég” – írta a később világhírűvé vált zenetudós 1924-ben.

Április 15-én délután lemezbemutatóra gyűlt össze a helyi pompásan felújított faluházban a helység érdeklődő része, a környék két településének képviselői és a magyarországi Csitár küldöttsége, hogy megünnepelje a Menyecskekórus második hanghordozójának megjelenését. A közönséget Vinkovics Zsuzsanna polgármester köszöntötte, aki  üdvözölte a testvéri Csitár küldöttségét Komjáti István polgármesterrel az élen,valamint Vrábel Anna gerencséri és Jalecz Mária gesztei  település-vezetőket. A műsorban elsőként a helyi Menyecskekórus szerepelt, amely jövőre már alapítása tizedik évfordulóját ünnepelheti, s amelyet Zoboralja egyik nagy egyénisége, Simek Viktor karnagy, a Magyar Kultúra Lovagja    vezet. A Matyus Etel, Prikler Rozália, Kósa Erzsébet, Balkó Ágnes, Péli Ottília és a két Molnár Ilona alkotta éneklő csoport természetesen A csitári hegytetőn c. lemez szép dalait énekelte. Őket a vendég gesztei Téliződ énekesei és a Zoboralja női kar követték. Az ünnepség látványos  eseménye  volt a hanghordozó felavatása – a lemezre vérpiros rózsaszirmok  hulltak, miközben a hála és a köszönet szavai hangzottak el mindazok  felé, akik valamilyen módon  segítették megszületését. Ugyancsak a műsor része volt Batta György író: Kik vagyunk mi, magyarok? c.  előadása.

A szép lemezbemutató az öröm mellett felvetett egy sokakat foglalkoztató kérdést is: a vajon lesznek-e fiatalok, akik folytatják a kóruséneklés csitári szép hagyományát? Akik közösségbe szerveződve járulnak hozzá népdalkincseink megőrzéséhez és Csitár kultúrájának ápolásához? Vinkovics Zsuzsanna polgármester, Simek Viktor karvezető és segítőik bizonyára továbbra is segítik a Menyecskekórus működését, de vajon akadnak-e  lányok-asszonyok,  akik átveszik a képzeletbeli stafétabotot? Reméljük, hogy igen.

Felvidék.ma – P.L.

 

Žena z dreva pripomína, ako kedysi predkovia prali bielizeň

Sochu vyrezal miestny rezbár, ktorý je známy napríklad aj vďaka drevenému Betlehemu, čo býva na Vianoce na nitrianskom námestí.

ŠTITÁRE. Centrálnu zónu dediny zdobí od začiatku septembra zaujímavé umelecké dielo. Na lúke stojí žena – práčka z 19. storočia.

Na požiadavku obce ju vyrobil ľudový drevorezbár zo Štitár Štefan Récky. Ten je známy na celom Slovensku: vytvoril napríklad drevenú históriu Nitry od jej osídľovania až po rok 1995, kedy do mesta prišiel pápež Ján Pavol II. Récky je aj autorom niekoľkých betlehemov, patrí k nim aj veľký betlehem, ktorý je každoročne srdcom nitrianskeho vianočného mestečka.

Drevená plastika ženy v Štitároch pripomína, ako sa žilo pred niekoľkými desaťročiami. Stojí kúsok od prameňa, kde sú zachované dva pôvodné bazény. Žena nesie v rukách bielizeň.

„V prvom bazéne boli kedysi napájadlá pre zvieratá a do toho druhého chodievali ľudia prať svoju bielizeň,“ vysvetľuje starostka Zuzana Vinkovičová, prečo si vybrali motív ženy - práčky.

 

Kultúra

 

Práve na požiadavku obce vytváral Récky svoje dielo. „Zapadá do štúdie o centrálnej zóne, ktorú postupne dotvárame,“ dodáva starostka Vinkovičová. V centre dediny už postavili lavičky, pribudnúť by mali aj drevené informačné tabule.

Socha práčky je v životnej veľkosti, meria 173 centimetrov. Ženička dotvára celkový ráz zóny pri Spoločenskom dome, z ktorej sa postupne stáva rekreačná oblasť. Miesto je podľa odborníkov obľúbené u turistov.

„Je štartovacou stanicou na turistické chodníky v lese. Územie predstavuje potenciál pre vidiecky turizmus a krátkodobú rekreáciu v dobrej dostupnosti od mesta Nitry,“ uviedol Zoltán Balko, autor štúdie o revitalizácii centrálnej zóny v Štitároch. 

 

Kultúra

Starostka Zuzana Vinkovičová spolu s autorom sochy Štefanom Réckym a Zoltánom Balkom, autorom štúdie o revitalizácie centra Štitár.

 

Žena – práčka z 19. storočia meria 173 centimetrov a je z dreva.

Žena – práčka z 19. storočia meria 173 centimetrov a je z dreva.

Foto: Tomáš Holúbek